3D LED TV

Míg korábban csak az erre alkalmas mozikban élvezhettük a 3D filmek nyújtotta lenyűgöző élményt, mára ezt akár a nappalinkban is megtehetjük. Nincs is másra szükségünk, csak egy 3D televízióra. Minden nagyobb gyártó kínálatában megtalálhatóak ezek a készülékek, és valószínűleg a kisebb gyártók is felzárkóznak idővel. De hogyan is működik a dolog?

A technológia az emberi látás mechanizmusának alapjait felhasználva, egy apró trükkel becsapva az agyunkat hozza létre a háromdimenziós képet. A képeket amit látunk a két szemünkkel az agyunk állítja össze egy egységes képpé. A térlátásunk is annak köszönhető, hogy két szemünk van, és két pontból nézve más távolságra esnek a tárgyak tőlünk. Ezért ha a két szemünknek külön-külön más képet mutatunk ( egy kicsit eltolva egymástól ), akkor az adott tárgyat úgy érzékeljük, mintha mélysége is lenne. Az agyunk képes egy szem esetén is létrehozni a térbeli képet, de ez nem mindig sikerül neki, még néha két egészséges szemmel is létrejönnek optikai csalódások, pl. a a színes körök egy képen, ha jó helyre fókuszálunk, egyszer csak elkezdenek forogni stb.

Passzív 3D szemüveg

A 3D képalkotáshoz szükségünk lesz egy 3D szemüvegre is. Ebből a technológiától függően kétféle létezik, a passzív és az aktív 3D szemüveg. A passzívat szinte mindenki ismeri, ez a piros-kék lencsés egyszerű papírszemüveg. Az ilyen szemüveggel nézendő kép egy piros színezetű, és egy hozzá képest eltolt kék színezetű részből áll, ezt a szemüveg nélkül figyelhetjük meg. Ha a szemüvegen keresztül nézzük a képet, a szemüveg piros lencséje elnyeli a piros fényt, és átengedi a kéket, a másik lencse pedig éppen fordítva. Tehát a két szemünk két ugyanolyan, de egymástól eltolt képet érzékel. Az agyunk feldolgozza, majd értelmezi a látottakat és arra a következtetésre jut, hogy most egy térbeli tárgyat kellene látnunk. Ez a technika azonban csak polarizált fény esetén működik megfelelő színhelyességgel, ezért ha 3D filmeket szeretnénk nézni a televíziónkon, akkor ehhez el kellene a gyártóknak helyeznie egy bevonatot a képernyőn, ami polarizálná a kilépő fényt. Ez azonban igen költséges megoldás lenne, így születtek meg az aktív szemüvegek.

Aktív 3D szemüveg

Az aktív 3D szemüvegek esetén a piros és kék lencse helyett egy-egy LCD panelt találunk. Az LCD panelek feszültség hatására átlátszóak lesznek, vagy elsötétülnek. A televízió ebben az esetben szintén egymáshoz képest eltolt képeket jelenít meg, de nem egyszerre, hanem gyorsan egymás után. Amikor megjelenik az egyik kép, a szemüveg egyik lencséje elsötétedik, a képet csak az egyik szemünkkel érzékeljük. A következő képkockánál - amin az eltolt kép található - a szemüveg másik lencséje sötétedik el, ami eddig sötét volt, az pedig átlátszóvá válik. Az eltolt képet érzékeljük a másik szemünkkel, az agyunk pedig összeállítja a két képet egy 3 dimenziós képpé. Ha az eltolt képeket elég gyorsan tudjuk váltogatni, akkor a szem tehetetlensége miatt folyamatosnak látjuk a képet. Ez volt eddig a legnagyobb akadály. Ugyanis a plazma és LCD TV-k nem az alacsony frissítési idejükről voltak híresek, maximum 50-60 Hz-es frekvencián voltak képesek működni a kezdeti időkben, ami elegendő a folyamatos 2D képek megjelenítéséhez, de mivel 3D technológia esetén min. kétszer annyi képkockát kell megjelenítenünk ugyanannyi idő alatt, ezért a frissítési frekvenciának is min. kétszeresének, azaz. 100-120 Hz-nek kell lennie. Mára a nevesebb gyártók plazma és LCD TV-inek valós frissítési frekvenciája eléri a 240 Hz-et is, ez már bőségesen elegendő a 3D mozgóképek megjelenítéséhez.